Ágnes Vanilla - Most jó

Olyan rég, ülök az ágyamon
És eltűnődöm a vágyaimon
Rég csak a némaság
A csend nevet csak a szobám falán

Most jó, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs
Ami visszatart...
Ne remélj, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs,
Ami visszatart hozzád...

Olyan rég, ülök az ágyamon
És eltűnődöm a vágyaimon...
Rég, csak a némaság
A csend nevet csak a szobám falán.
Talán beleférsz, de azt hiszem
Ez is a múlté
Nincs erőd, hogy visszahúzz...

Most jó, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs
Ami visszatart
Ne remélj, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs,
Ami visszatart hozzád...

Written by:
AGNES FRENYO

Publisher:
Lyrics © Sony/ATV Music Publishing LLC

Lyrics powered by Lyric Find