Ágnes Vanilla - Deja vu (mintha itt lennél)

Ahogy a szél kísérte álmaimból
Esőt bont a hajnal,
Mint ha itt lennél a némaságból,
Kristálytiszta hanggal,
Így jössz felém,
Véget nem érő szép remény
Érintetlen lelkemre várva
Így jössz felém,
Végtelen vágyak tengerén
Váratlanul, így még ártatlanul.

Deja vu, bíbor színű
Rejtett világból feléd fordulok
Szemed tüzében talán felolvadok

Csak a láthatatlan szárnyasokkal,
Táncoló szavakkal,
Annyi szép reményeket idéző
Furcsa gondolattal,
Most így tűnik el, de miféle fény takarja el?
Érintetlen, lelkembe zárva,most miért nem felel?
Mondd, kinek az angyala vitte el?
Váratlanul egy hang így szólt válaszul.

Deja vu, bíbor színű
Rejtett világból feléd fordulok
Szemed tüzében talán felolvadok

Deja vu, nézd, bíbor színű
Rejtett világból feléd fordulok
Szemed tüzében talán felolvadok

Deja vu, bíbor színű
Rejtett világból feléd fordulok
Szemed tüzében talán felolvadok

Deja vu, bíbor színű
Rejtett világból feléd fordulok
Szemed tüzében talán felolvadok

Deja vu

Written by:
AGNES FRENYO, BALAZS HAVASI, KRISTOF HAJOS

Publisher:
Lyrics © Universal Music Publishing Group, Sony/ATV Music Publishing LLC

Lyrics powered by Lyric Find